Gánt-Gránás eredetileg is Gánt közigazgatási területéhez tartozott, az ingatlantulajdonosok szőlő és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Jelenleg csak 1-2 telken fedezhető fel szőlőültetvény, a többit kiirtották, ma már inkább üdülőtelkeknek használják.
A településrész völgyben helyezkedik el, villany és ivóvízhálózattal rendelkezik. Minden év augusztus 20-án van a Gránási búcsú, amelyet a feszületből, oltárból és haranglábból álló imahelyen tartják meg. A kilátódombon zászlót és kopjafát helyeztek el, mely a háború alatt kitelepített lakosoknak állít emléket.
Gánt előterében, Gánt-Bányatelepen, a hajdani Bauxitbányászati Tröszt helyén található a 258 férőhelyes Fejér megyei Ápoló - Gondozó Otthon, a megye legnagyobb intézete, amely a környék legnagyobb foglakoztatást biztosító intézménye.
Itt került megépítésre a Szép Jelen Alapítvány által a "Fecske Palota", amely sérült és mozgáskorlátozott gyermekek üdültetését biztosítja.
A felhagyott bauxit bánya helyén kialakításra került az Európában is egyedül álló Földtani Park, és a bauxit bányászat emlékére helyre állított Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és Geológiai Látogatóközpont. Bányatelep tőszomszédságában működik a DOLOMIT kőbányászati Kft, és a BAUMIT Kft., amelyek nagy mennyiségben termelnek építési alapanyagot. A két cég jelentős mértékben hozzájárul a község fenntartásához, fejlesztéséhez és munkalehetőség biztosításához.
Kőhányás
A néhány házból álló település jelentése "kőhalom". Első említése 1753-ból való, amikor is Kozma leányegyházaként szerepelt. A szénégetéssel foglalkozó pusztaterület egy részét oroszlányiak bérelték, abból a célból, hogy nyájaikat legeltessék.
A József - kori népszámlálás alkalmával 68-an lakták a területet. Keresetüket napszám mellett favágással egészítették ki. A birtok mellett vezetett az Eszterházy család két birtokközpontját, Csákvárt és Majkot összekötő út. Az út azonban nem volt forgalmas, így mint kereskedelmi központ nem jöhetett szóba. Az útvonalat 1925-ben országúttá építették. A második világháború és a német lakosság kitelepítése után indult hanyatlásnak a kis település. Kőhányáson alig van állandó lakos, a meglévő házakat hétvégi tartózkodásra és üdülésre használják. Az út mellett található az Eszterházy kápolna és a turistaház.
Vérteskozma
Korábban Cusma, Kis-Kozma alakban fordult elő, Kosma személynévből származik. Később, 1908-ban kapta meg a Vértes előtagot. A Gesztesi Vár tartozékaként először 1300-ban említik, mint katonai szálláshelyet. A török időkben gróf Eszterházy Antalnak voltak itt birtokai.
A területet korábban csákváriak, majd pákozdiak bérelték. Kozmát 1742-ben gróf Eszterházy Ferenc a betelepített németeknek adományozta. A német nyelvű krónika szerint kozmát 1770-ben Ulm vidékéről telepítették be. A templomot Koslam és Demian szentek tiszteletére ajánlották fel. A katolikus tanár, egyben jegyző is 50 gyereket oktatott németre és magyarra. Eredetileg az utca jobb és bal oldalán, fekete alapon, fehérre meszelt házak álltak, a tetőn szalma borítással. A körülmények kedvezőtlenek voltak: a közlekedés nem volt megoldott, nem volt lehetőség a terjeszkedésre, így sokan elvándoroltak. 1928-ban az addig önálló községek, Kozma és Kőhányás Gánthoz lettek csatolva. 1941-ben új iskola épült. 1944 októberében a német katonák, decemberben az oroszok jöttek be a faluba. 1946-ban Gánthoz hasonlóan került sor a kitelepítésre. A háborús éveket követően gyakorlatilag kihalt, csupán néhány őslakos maradt.
Vérteskozma természetvédelmi területen fekszik. A falu ma üdülőfalu, ahol Községvédő Egyesület működik a hagyományos falukép megőrzése érdekében. Kozma skanzen jellegű település, ahol az évente megrendezett búcsú keretében neves művészek adnak műsort a templomban. 1992-ben emelték a kitelepítettek emlékét őrző emlékművet. Kozma és környéke Ökoturizmusra, kerékpározásra, vadászatra alkalmas terület. Egy 12 férőhelyes turistaház és külön vadászház várja az ideérkezőket. Egyéni igényeknek megfelelően további szálláslehetőség is igényelhető.
