Történet

Gánt egy német nemzetiségi kisközség a Vértes Tájvédelmi Körzet területén.

"A Vértes - hegység déli szélén egyik bájos zugában rejtőzik Zámolytól északra, Csákberénytől keletre, Csákvártól nyugatra" -írja Károly János Fejér Vármegye Története című munkájában. Az erdőkkel körülvett terület 24 km-re található a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól. Időjárását a hegyvidéken klíma jellemzi, mi szerint a nyár hűvös a tél fagyos, jellemzője az északnyugati szél. A csapadék karsztvíz formájában raktározódik. A Vértes hegységi földtani felépítése szerint fődolomitra épül, amit bauxit réteg fed. A felszínt mélytengeri üledék borítja. A természeti adottságok és egyéb további kutatások alapján Gánt Magyarország első, Európában is ismert bauxitlelőhelyévé vált.

Gánt története összekapcsolódik a környező Kápolna, Vérteskozma és Kőhányás történetével. A Gánt elnevezés arra utal, hogy a helység hajdan egy Gan nevű személy birtokában volt. Néhány felfogás szerint a helynév szláv eredetű, de jelentheti a középfelnémet "sziklagörgeteget" is. Gánt első megemlítése 1193-ból, III. Béla oklevelében olvasható. Ebben az időben a terület Székesfehérvári illetoségű német keresztes lovagok birtokában volt. Később teljes egészében a székesfehérváriak fennhatósága alá került. A török időkből nem rendelkezünk adatokkal, de az ismert, Török János földbirtokosnak 1636-ban Gánton birtoka volt. 1662-ben a csókakői Nádasdy gróf úrbáriumában lakatlan pusztaként szerepel. Gánt birtoka a Habsburgok és a törökök közt zajló határmenti harcok következtében elnéptelenedett. 1691-ben Gánt és Kápolna Leopold ajándékoklevelében báró Hochburg János főhadiszállítóhoz került. A bérmalevelekben szereplő szlovák családnevek alapján feltételezhető, hogy a németek előtt itt közel 1740-óta szénégetéssel foglalkozó szlovák telepesek éltek. 1757 május 20.-án gróf Lamberg Antal aláírta az első 93 német telepessel a betelepítési szerződést.

 

A telepesek a birtokon két évig adómentességet élveztek. Bizonyosra vehető, hogy a német telepesek Alsó-Ausztriából, Bajor országból és Svábföldről származnak, mivel Gánton délnémet nyelvjárással beszélnek. A település Csákberény leányegyháza lett. Mivel Gánt és Kápolna 1778-ban 200 katolikust, számlát, Lamberg Ferenc gróf még ebben az évben templomot épített, melyet október 20.-án Szent Vendel, nyájak és pásztorok védőszentjének szenteltek. A templom és a fából készült harangláb a falu központjában a mai sportpálya területén áll. 1783-ban Gánt önállóvá vált, a protestáns szlovákok elköltözése után csak németül folyt az Istentisztelet. A mai Szent Vendel nagytemplom 1839-1841 között épült. A parókia alapításával egy időben megépült az iskola. A mostani általános iskola 1936-bam épült. A falu mai képe az 1860-as évekhez hasonlít: az utca mindkét oldalán szalagtelkes házak állnak, tőlük északra pedig az erdőség. Az erdők uradalmi birtokhoz tartoznak, a szántóföldek pedig a község birtokán képezték. Gántnak nem volt terjeszkedési lehetősége és megélhetőségi gondokkal küszködött.

Megváltást jelent a falu számára, amikor 1926-ban megnyílt a bauxitbánya jó kereseti lehetőséget teremtve az itt élők számára. A parasztok ugyanis arra kényszerültek, hogy a szomszédos községben földet vásároljanak. Sokan nagyobb városokba költöztek annak reményében, hogy gyári munkásként munkához jutnak. Sokan bérfuvarozást vállaltak.


Az első bauxitbányát Balázs Jenő Székely származású, gyergyóremetei bányamérnök fedezete fel. Balás 1919-ben bánya és kohómérnöki irodát nyitott Budapesten. Kutatásainak megkezdésére nagy hatást gyakorolt Taeger Henrik geológus 1905-ös kutatásai a Gánt környéki bauxitról. A minőségellenőrző vizsgálatok szerint Balás Jenő Hosszúharasztosnál Európa legjobb bauxit előfordulását találta meg. Dr. Telegdi Roth Károly a "Vértes - hegység bauxitbányái" címu 1925-ben írt munkájában kimerítő beszámolót ad a lelőhelyről és annak piaci jelentoségéről. A kitermeléséhez érdekeltségi csoportot hoztak létre. Doktor Hiller József az ALUÉRC Rt. Főigazgatója megbízta Bortnyák István és Nemes Vilmos bányamérnököket a bauxitbánya felmérésével. E célból bányairoda nyílt özvegy Schweighardtné "Méri néni" kocsmájában és négyfős kutatócsoportban megkezdődtek a felmérések. Az emlékszoba az 1915-ben alapított Vértes Vendéglőben tekinthető meg. A kutatások eredményeképp 3,35 millió tonna jó minoségű bauxitot találtak, ami azt jelentette, hogy Gánt Európa leggazdagabb bauxitbányája lett.A meddőréteg letakarítása és a külfejtés kézzel, teraszos jelleggel történt. A bauxitot csillékbe lapátolták és kézzel, vagy lovas kocsival a vasúti kocsikhoz tolták, végül pedig Bodajkra szállították. A bányászok 12 órás műszakban dolgoztak, bérük csillénként 14 fillér volt. A műszak alatt 30 csillét kellett teljesíteniük. 1926-ban került sor a 140 férőhelyes munkáslaktanya kiépítésére Gánt - Bányatelepen. Itt 30 vízvezetékkel, árammal ellátott egyszobás lakás állt a bányában dolgozók rendelkezésére. 1938-ban kultúrház, mozi, rendelő és iskola is működött. A bányában dolgozók száma a 30-as években meghaladta az 1000 főt. A népesség létszáma is rohamosan nőtt: 1930-ban a falu külterületeivel 1493 lakost számlált. Időközben 1928-ban Gánt területe Vérteskozmával és Kőhányással bővült. 1930-ban került sor az első gőzbagger üzembe helyezésére. A géppark segítségével a Gánti Bauxitbánya a világ eddig legjobban gépesített bányája lett. A gépesítés 1930-tól egészen a háború végéig fokozódott.

 

 

1939-ben a bányát hadiüzemmé nyilvánították. A növekedő termelés ellenére 1944-ben bánya munkaerő problémával küzdött a behívások miatt. A munkafeltételek romlása miatt a gépeket még ebben az évben leszerelték, és Bajorországba szállították.

Gánt frontvonalba került. 1944. december 26-án orosz katonák jöttek a faluba. A németek a Móri-árokban szállásolták el magukat. A front 1945. március 16-ig három hónapra a Gránás-hegyen megmerevedett. A munkáslaktanyát hadikórházzá alakították. Gánt lakosságát Vértesacsára és Válra telepítették. Lakhelyükre tíz héttel később térhetek vissza. 1946. május 18-án Gántról több mint 900 lakost lovaskocsikkal szállítottak az acsai vasútállomásra. Személyenként 20kg poggyászt vihettek magukkal. Marhavagonokban utaztak 10 napon keresztül, majd május 28-án megérkeztek Eschwegebe, ahol elszállásolták őket. A kitelepítettek helyére Tápióbicskéről, Mórról és Bakonysárkányról (22 család) jöttek telepesek.

A háború után a termelés lassan növekedett. 1958-ban a bauxitbánya elvesztette önállóságát, és 1962. december 31-én bezárták.

A magas önköltség miatt 1988-ban Bagoly hegyen került sor a bánya végleges bezárására.

1926 és 1988 között 13,6 millió tonna bauxit került kitermelésre.

 

A község a megye egyik legkisebb települése, amely ennek ellenére az elmúlt évtized során jelentős fejlődésen ment át. Megépítésre került a vízvezeték, gáz-telefon - szennyvízcsatorna, kábeltelevízió rendszer. Az utak szilárd burkolattal lettek ellátva, így a teljes infrastruktúra biztosított az itt lakók számára.

Az elmúlt évek során felújításra kerültek az intézmények - óvoda, általános iskola, orvosi rendelő. A templomtorony rézborítást kapott, a tetőszerkezet is megújult.

 

A községben az anyanyelv ápolásának hagyományai vannak. Az óvodában és az Általános iskolában német nyelvoktatás folyik, megalakult a német kisebbségi önkormányzat. 1995 óta az Eschwege környékére kitelepített volt gánti és új német barátainkkal kialakult a partner kapcsolat. 1973 óta működik a német nemzetiségi énekkar és tánccsoport. Az elmúlt években pedig fiatalokból álló fúvózenekar alakult.

Gánt községben biztosított a vadászatnak hódolók részére a sportvadászat, igen jelentős az erdei turizmus, melyhez biztosított a szálláslehetőség. A Gránás turistaházban és a falusi vendéglátóknál, továbbá a megépített és felújított vendéglátó egységekben biztosított a meleg konyhás és egyéb vendéglátás. Új színfoltja a községnek a megépült lovascentrum, ahol a minőségi lótenyésztésen túl, minden évben jelentős sportrendezvényt is tartanak, amely nagy vonzóerő a ló sportot kedvelők számára.

 

Gánt feladata a jövőben hogy a falusi turizmus esélyeit és feltételeit még aktívabban kiépítse. A rokonokon és barátokon kívül egyre gyakrabban látogatnak németországi turisták is Gántra. Mint vendéglátók mindenkinek kellemesen és pozitívan eltöltött gánti napokat kívánunk.