Óvoda

A Gánti Német Nemzetiségi Óvoda bemutatása:

Elérhetőség, tel: 22/302-022

Gánt a Vértes Natúrpark területén - a Vértes-hegység déli lábánál – elterülő község. Gánt lakosainak száma: kb: 850 fő

Gánt társadalmi környezete gazdag történelmi múlttal, hagyományokkal rendelkezik.  Gánt község betelepítése 1757-ben kezdődött. Korábban Hochburg, a betelepítéskor Lamberg birtok. A lakosok németek és szlovákok voltak. A XX. század első harmadában a magyarosodási folyamat felgyorsult. Mindennek ellenére a II. világháborút, és az azt követő kitelepítéseket igen megszenvedték az itt élő emberek. A német nemzetiségi hagyományok napjainkban is élnek, szerves részét képezik a község életének. A gyermekek nevelésében a nyelvben, nemzetiségi csoportok alakulásával (énekkar, tánccsoport) őrizzük, visszük tovább őseink örökségét. Az erdő- és földművelés mellett a külszíni és földalatti bányaművelés is jellemző volt erre a vidékre. A múlt században jelentős volt a bauxit kitermelése, melynek nyomai ma is láthatók a minket körülvevő tájon.

Óvodánk 2013. júliusától működik önálló intézményként.

A gyermekek igen eltérő szociokulturális háttérrel érkeznek az óvodába. Sajnos vannak hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Ezért különös figyelmet fordítunk a differenciált nevelésre. Programunkban felvállaljuk enyhébb, speciális nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását is. Óvodánkban Helyi Nevelési Program szerint dolgozunk, –megjelennek a sajátságok, a sajátos arculat - színes kínálatot nyújtva a gyermekek és szülők számára. Intézményünk 1 vegyes életkorú csoporttal működik. Maximum 25 gyermek óvodai ellátását végezzük. Az óvoda épülete, a csoportszoba állapota jó.

Az intézmény személyi feltételei

Az óvoda dolgozóinak létszáma: 6 fő.

Az intézmény 5 napos munkarendben – hétfőtől – péntekig tart nyitva.  Nyitvatartási idő: napi 10 óra – 6.30-tól 16.30-ig. A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Szorgalmi időszak az óvodában: szeptember 1-től, május 31-ig. Az intézmény nyitva tartása alatt felelős vezetőnek kell tartózkodnia az intézményben.

Az óvodapedagógusok a dajkával reggelente átbeszélik a nap menetét, hogy zökkenőmentesen tudjanak a nap folyamán dolgozni.

Az ünnepek és megemlékezések a helyi nevelési programban leírtak és az éves munkaterv alapján történnek. Alapelv, hogy az ünnepélyek és rendezvények mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak. Minden intézményi dolgozónak kötelessége az ünnepi készülődésben, az ünneplésen, illetve az óvoda rendezvényein aktívan részt venni, ezzel kifejezve, hogy egy csoporthoz tartozunk, együtt veszünk részt a feladatok megoldásában, megvalósításban.

Pedagógusaink arra törekednek, hogy az iskolakezdés minél zökkenőmentesebben menjen végbe. Ezért a nagycsoportos óvodások ellátogatnak a helyi iskolába, egy bemutató órára, ahol megismerkedhetnek a tanító nénikkel. Igyekszünk minél több olyan programot szervezni, amelyen az óvoda és az iskola tanulói, gyermekei közösen vehetnek részt (pl. Márton napi lámpás felvonulás, bábelőadások, Téltemetés, stb…), így erősítjük a kapcsolatot a két intézmény között. Fontos számunkra, hogy a gyerekek otthonosan érezzék magukat az óvodában és ne tanulásnak éljék meg az ott kapott ismereteket, hanem önfeledt játékként.

Intézményünkben lehetőség van a gyermekek integrált nevelésére. Ha a kisgyermek közösségben ellátható, beilleszthető, így a nap jelentős részét együtt töltik normál fejlődésű társaikkal. Óvodánk számára kiemelten fontos feladat a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása.  A hátrányos helyzet észlelését követően fokozott odafigyelés, elfogadás, gondozás illeti meg a gyermeket. Esetükben nagyobb hangsúlyt fektetünk a szeretet kinyilvánítására (simogatás, ölelés, mosoly-szemkontaktus, becézgetés, lágy tónusú hangvétel stb.) Nagyon fontos, hogy érezhessék, hogy ők személy szerint fontosak számunkra.

Pedagógiai munka

Nevelőmunkánkat a Helyi Óvodai Program (HOP) szerint végezzük, ami kiegészül a német nemzetiségi nevelésből fakadó, speciális cél-, feladat- és tevékenységrendszerrel. Nevelőmunkánk során a tevékenykedésre, kísérletezésre, személyes tapasztalatokra épülő, megfigyelést, ismeretszerzést, fejlődést erősítjük gyermekeinkben, mely biztos alapja lehet a gyermek egész személyiségfejlődésének, az iskolai élet megkezdésének.

Évente 6 alkalommal találkozunk a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársaival. Az esetmegbeszélések alkalmával lehetőségünk van elmondani a tapasztalatainkat, észrevételeinket, egy-egy veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, nehéz körülmények között élő kisgyermekről. Jelezhetünk feléjük, ha a gyermek segítségre szorul, vagy „csak” pozitív, negatív változások következtek be az életében. Az esetmegbeszéléseken kívül, napi, heti, kapcsolatban állunk, ha azt egy-egy adott helyzet megköveteli. 

Kirándulások, programok

Ősszel szüretelünk az óvodában, gesztenyét szedünk, közben megismerkedünk a tömegközlekedéssel. Évente ellátogatunk a tűzoltóságra.  Kirándulást szervezünk a bányamúzeumhoz. Részt veszünk a falu életében, Márton napon, adventi készülődésen. Együtt várjuk a Mikulást, megünnepeljük a Karácsonyt.

Törekszünk jó kapcsolatot ápolni az iskolával, hitoktatóval, szakmai szolgáltatókkal, pedagógiai szakszolgálattal, orvossal, védőnővel, gyermekjóléti szolgálattal, a helyi Német Nemzetiségi Önkormányzattal és Fenntartónkkal. Intézményi kapcsolatrendszerünk az óvodába járó gyermekek minél optimálisabb testi-lelki fejlődését szolgálja. 

Óvodai élet

Az óvoda épülete az elmúlt időszakban folyamatos felújításon ment keresztül. Mivel az épület nem óvodának épült, ezért elengedhetetlen volt a folyamatos átépítés, megújítás, korszerűsítés. Az Önkormányzat mindig nagy hangsúlyt fektetett az óvoda tárgyi feltételeinek biztosítására.

Fontos számunkra, hogy az óvoda külső és belső terei mindig rendezettek, tiszták, otthonosak legyenek, így a gyerekeket is ösztönözzük a kulturált környezet kialakítására, hiszen Ők azok, akik egész nap használják az intézményt.

Évkezdés előtt, a nyári időszakban az épület egészében megtörténik a fertőtlenítő meszelés, festés, majd az épület takarítása, bútorok lemosása, függönyök, drapériák mosása, játékok fertőtlenítése.

Az udvar rendben tartása és az udvari játékok karbantartása is elengedhetetlen. A homokot higiéniai okokból évente kell cserélni. Nagyon jó szolgálatot tesznek a homokozó takaró hálók, amelyek segítségünkre vannak a homok tisztán tartásában. Az udvar nem túl nagy, ezért az udvari játékok telepítésénél, kiválasztásánál figyelembe kell venni, a gyermekek mozgásigényének, életkorának legmegfelelőbb eszközöket. Természetesen a mozgásfejlődéshez a szabad futkározás, labdázás is elengedhetetlen, ezért az udvart úgy alakítottuk ki, hogy erre a célra is legyen egy kis füves terület. Az udvari játékok karbantartásáról, festéséről, javításáról minden évben gondoskodunk.

Az öltöző rendje: Az óvodába belépő emberek először az öltözőben találják magukat, az első benyomás itt éri őket az óvodáról. Fontos, hogy az öltöző mindig tiszta, rendezett legyen.

Ahhoz, hogy kellemes, vidám, nyugodt családias légkört biztosítsunk a kis óvodások számára, alapfeltétel, hogy mi magunk is jól érezzük magunkat a munkahelyünkön, jó hangulat uralkodjon, támogassuk egymást, legyenek közös céljaink, amiket egymásra építkezéssel tudunk elérni (iskola előkészítés). Célunk, hogy a gyerekek zökkenőmentesen kezdhessék meg az első osztályt, magabiztosan, örömmel vegyék az első akadályokat.

Fontos számunkra, hogy a munkahelyen jó hangulat uralkodjon, ezt elsősorban az óvodában dolgozók tudják megvalósítani azzal, hogy egy összetartó munkaközösséget hoznak létre. Jellemzi óvodánkat a segítőkész, nyílt, őszinte, nyugodt munkahelyi légkör. Hiszem, hogy ha az óvoda dolgozói kiegyensúlyozottak, összetartóak, mindenki tudja, hogy mi a feladata és segítik egymás munkáját, akkor tudunk csak a legfontosabb partnereinknek az óvodás korú gyerekeknek is kellemes, nyugodt, családias légkört biztosítani. Hiszen mi más is lehetne a legfőbb cél egy óvodában, mint az, hogy a gyerekek örömmel járjanak óvodába, biztonságban érezzék magukat. A szülők pedig nyugodtan bízzák rá gyermeküket az óvónőkre, tudván azt, hogy csemetéjük jó kezekben van, mindent megkap, amire szüksége van, minden az ő érdekében történik. Minden gyerek egy külön egyéniség, nyitottnak, érzékenynek kell lenni minden apró rezdülésére, jelzésére. Fontos feladat a gyerekek iskolára való felkészítése, hogy tanévkezdéskor az első akadályok leküzdése ne jelentsen problémát számukra. Ezért fő feladatunk a gyerekek készségeinek, képességeinek fejlesztése játékos körülmények között. A gyerekeket sokszínű tevékenységek, játékos foglalkozások során juttatjuk sikerélményhez, mely során ismereteik gyarapodnak és fokozatosan fejlődnek. Emellett még a legfontosabb az önbizalmat növelő, bátorító, támogató nevelés. Az óvodás gyermekek képességei eltérőek lehetnek. Szem előtt kell tartani a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását, az esetleges hátrányok csökkentését. A hátrányok csökkentése mellett nem szabad megfeledkeznünk a kiemelkedő képességű gyermekek tehetségének gondozásáról, kibontakoztatásáról sem.

A nagycsoportos gyerekeket év elején fejlesztőpedagógus méri fel, így a szülőkkel együtt megismerhetjük a gyermekek egyéni fejlettségét, és az egyes képesség, és részképesség zavarokat az iskola megkezdéséig kiküszöbölhessük, esetlegesen szakember bevonásával. Az óvodából az iskolába való átlépést mindig nagy izgalommal várják a gyerekek, ki azért, mert már nagyon kíváncsi az iskolára, ki pedig azért, mert még fél az új dolgoktól, új emberektől, új szokásrendszertől. A szorongás elkerülése érdekében mindenképpen szorgalmazzuk a nagycsoportosok látogatását az iskolában egy tanítási órán, illetve a tanító néni meghívását az óvodába.  

A falu életébe, ünnepségek, jeles napok alkalmával az óvodás gyerekek és az óvoda dolgozói is részt vállalnak, (pl.: adventi készülődés, falunap, húsvéti bál, sváb bál, pünkösd, stb..) bekapcsolódhatnak, bevonhatóak. A gyerekek szívesen vesznek részt a falubeli ünnepségeken, ahol német és magyar versekkel, mondókákkal, dalokkal és rövid színdarabokkal örvendeztetik meg a nézőket. Mindig törekszünk arra, hogy a szerepléseket a gyerekek ne megterhelő feladatként szorongással éljék meg, hanem akár egy vidám, „játékot” amiben együtt veszünk részt és jól érezzük magunkat.

Fontos feladat a munkára nevelés. A naposi munkák mellett érdemes a gyerekeknek különféle apróbb megbízatást, feladatokat adni (pl. növények locsolása, falevelek összegereblyézése, festő tálak elhelyezése az asztalon), hogy ezzel a félénkebb, visszahúzódóbb gyermekek önbizalmát is növeljük.  Bevonjuk a gyerekeket a csoportszoba dekorálásába, ezzel fejlesztjük szépérzéküket és a közös munka örömére is megtanítjuk őket.

Kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre, hiszen ez a téma nagy fontossággal bír a mindennapjainkban. Itt a Vértes lábánál rengeteg lehetőség van a természet megismerésére, természeti kincseink megóvására. Egy jó kis séta a Vértesben, ahol a gyerekek gyűjtögethetnek magvakat, terméseket, leveleket, megismerkedhetnek az élővilággal, mindez egy lépéssel közelebb visz bennünket ahhoz, hogy a gyerekekből természetszerető, természetvédő felnőtteket neveljünk. A természet védelme, környezetünk védelme legyen alapvető igénye a gyerekeknek. A Víz világnapját (március 22), a Föld napját (április 22) és a Madarak és fák napját (május 10.) együtt ünnepelnénk meg az óvodában, ezzel is erősítve védelmük fontosságát. 

Fontos a szelektív hulladékgyűjtés. Már az óvodában is a szelektív hulladékgyűjtésre ösztönözném a gyerekeket. Ezt különféle színű hulladékgyűjtő edények elhelyezésével próbálnám megoldani a csoportszobában.

Kisebbségi óvodai nevelés - Német nemzetiségi nevelés

Gánton kiemelten foglalkozunk a német nyelv oktatásával. A kis település sváb hagyományai generációról generációra „öröklődnek”. A gyerekek már az óvodában megismerkedhetnek a német, sváb nyelv szépségeivel. Játékos formában sajátíthatják el az alapszókincset, ami a passzív memóriába beépülve a későbbiek során jóval könnyebben előhívható, megtartható. Az óvodás gyerekek elsősorban utánzással sajátítják el az idegen nyelvet, az óvónő beszéde, éneke, verselése, hanglejtése egy adott minta, modell számukra. Arra törekszünk, hogy pozitív élmény alakuljon ki a gyerekekben a kisebbség kultúrájának és nyelvének megismerése során. Erre legjobb módszer az, ha a meséken, bábozáson, dramatizáláson, zenén, mozgásos játékokon keresztül ismerkednek meg a kicsik az idegen nyelvvel. Elengedhetetlen, hogy a mindennapos, ismétlődő feladatokat is német nyelvű instrukciókkal végezzék a gyerekek, (pl.: mosdó használat, fogmosás, öltözés, rendrakás a csoportban) mert ezen kifejezések gyakori használata gyorsan, szinte észrevétlenül beépülnek a napi rutinba. Az óvónők figyelnek arra, hogy lehetőleg minél több terület, témakör kerüljön feldolgozásra német nyelven is.(pl: színek, számok, ruhák, évszakok, állatok, foglalkozások)

Az óvodában dolgozó óvodapedagógusok mindegyike folyamatosan frissíti, bővíti német nyelvtudását, hogy a nap bármely szakában tudják alkalmazni a megfelelő kifejezéseket német nyelven.